Várunk… és közben szépen... lassan eltelik az Életünk...

Várunk… és közben szépen... lassan eltelik az Életünk...
Várunk… Az idő múlik… De mi csak várunk…
A pillanat elmúlik és a múlt része lesz… És mi csak várunk…
Várjuk… hogy elmúljon a hideg… hogy elálljon az eső… hogy véget érjen a fárasztó nap… hogy elteljen a hét… hogy hazamehessünk… hogy elmehessünk… hogy egy jobb helyen legyünk… hogy elmúljon az unalom… hogy elmúljon a bánat… hogy megértsük… hogy elfelejtsük… hogy megbocsássunk… hogy megbocsássanak… hogy kisüssön a nap… hogy eljöjjön az igazi… hogy viszont lássuk Őt… hogy eljöjjön a nagy nap…hogy eljöjjön a nagy lehetőség… hogy erősek legyünk… hogy megmerjük tenni… hogy változzanak a dolgok… Várjuk… hogy elkezdődjön… várjuk… hogy elmúljon…
Csak várunk… Mindannyian mást… És sokszor csak a várakozásnak élünk, amely betölti mindennapjainkat… óráinkat… perceinket… és eközben elfelejtünk a pillanatnak élni… Elfeledkezünk a pillanatról, amely a kezünkben van… amely mindvégig a kezünkben volt… és közben elillan… Várunk… és közben szépen... lassan eltelik az Életünk…
Gondolatok, +1:
A testvérem vagy, életem egyik legszebb ajándéka. Lehet, hogy nem tudok veled mindennap találkozni, és a kezedet sem tudom mindig fogni. De a gondolataimból és a szívemből, soha nem foglak elengedni. Szeretni foglak örökké, és szívemben mindig lesz helyed. Ha te mégis megbántasz engem, akkor megharagszom rád, de az nem tarthat örökké. Miért nem? Nagyon egyszerű, mert a testvérem vagy. Vér a véremből. Lehet, hogy én foglak megbántani. De kérlek te is bocsáss meg nekem. Ne haragudj rám, bármit is vétettem ellened. Gondolj arra, hogy a testvéred vagyok. És valójában nem akarhattam neked rosszat. Hiszen tudod, vér vagy a véremből...
Lehet, hogy nem mondtam még ki neked soha, de szeretlek....

Ezek is érdekelhetnek