Megalázta az idős eladót a fiatal plázacica! - A többi vevő védte meg...

A vásárlók többnyire tisztelettel szól az eladóhoz. De sajnos vannak olyan fiatalok akik nem tisztelik a kort, és megalázó módon bánnak az eladókkal, legyen az nő vagy férfi, idős vagy fiatal. A tisztelet elmarad...


Gondolom nem vagyok egyedül azzal, hogy Kínai üzletben vásárolok. Többnyire itt az eladók hölgyek, fialok, középkorúak, és igen vannak idősebb nyugdíj előtt álló hölgyek is akik itt dolgoznak.
Sajnos szemtanúja voltam egy kellemetlen szituációnak amelyben egy ilyen idősebb eladó hölgy segített egy fiatal lánynak a cipő vásárlásban. Megrázó volt, ezért leírom, mert véleményem szerint tanulságos.

Két fiatal lány hangos nevetgélés közepette cipőket próbálnak, és egy idősebb eladó hölgy pedig segít nekik.
A lányok nevetgélnek, és több cipőt is felpróbálnak, valahogy nem tudnak dönteni, pedig amit csak kézbe vettek mindegyikből rögtön kapták is a megfelelő méretűt. Az idős eladó hölgy, ugrott, pattant, leste a kívánságukat. A lányok pedig kihasználták ezt, fel is próbáltak mindent, csak hogy teljen az idő, vagy valóban akartak venni valamit? Ezt nem tudtam meg, mert, a sok szétpakolt cipő után felálltak, majd mondtak valamit halkan a néninek, amin hangosan felnevettek mindketten, és ezzel a mozdulattal átmentek a ruhás részre.

Én is itt válogattam a olcsó " egynyaras" pólók között, mire arra lettem figyelmes, hogy az egyik lány odaszól a másiknak:
-Ez jó lenne de szerintem nagy rám.
-Akkor szólj a nyanyának! Mondta a másik, aki harsányabb volt.

-Hé!
Kiáltott a idős néni felé az egyik lány. Ezt mikor meghallottam, hirtelen elöntött a düh és rájuk szóltam.
- Lányok! Hogy gondoljátok, hogy így szóltok annak az idős asszonynak? Nem gondoljátok, hogy ezt nem így kéne? A nagymamátok is lehetne, meg egyébként is, ti mit szólnátok, ha a ti anyukátokat, nagymamátokat ugráltatná itt valaki?

Biztosan nagyon csúnyán néztem rájuk, mert a két lány, egyből elvörösödött. Majd Elnézést kértek.

Ne tőlem lányok! Tőlem nem kell!

Addigra odaért a kedves arcú idős eladó hölgy is, és mosolyogva mondta:
Nem történt itt semmi, nincs is itten semmi baj...

Mosolygott, de a szeme az komoly maradt, és úgy szolgálta ki a két fiatal lányt.

Elgondolkoztató, és sajnálatos, hogy egyre kevesebb fiatal tiszteli az időseket. Egy kicsit úgy érzem, mindenki csak magával foglalkozik, és egyre kevesebbet törődünk a körülöttünk élő emberekkel. Egyre jobban csak a pénz körül forog a világ, az emberi értékek egyre jobban lényegtelenek lesznek.
Vegyük észre a másik embert,és adjuk meg tiszteletet.
Gondolatok, +1:
Kedves Férfitársam!
Úgy érzem itt az ideje egy kicsit hosszabb hangvételű elmélkedésnek, mert nagyon fontosnak tartom, hogy Hozzád is eljusson a gondolatom az apaságról.
Korunk gyermekei a nálunk idősebb generációktól eltérő módon keresik életük párját. Hosszú évekig hosszabb-rövidebb kapcsolatokkal próbálkozunk-próbálkozunk. Nem egyszerű a helyzet, mert az információs társadalom miatt nem csak az ismeretségi körünk, de a nyilvánosságunk is nagyobb, mondhatni a 20. század hírességeinek életét éli ma egy átlag fiatal, így pedig minden jóval nehezebb. Na, de nem is erről akartam elsősorban írni.
Miután ráakadunk életünk párjára és rádöbbenünk, hogy ideje elkötelezni magunkat, természetes dolog (nekem legalábbis mindig az volt), hogy hamarosan gyerekünk lesz.
A gyerekvállalásról , a gyerekkel való közös életről az internet végtelen lehetőségei mellett mégis rettentően homályos és zavaros a kép.
Talán ideje lenni az iskolában oktatni az apává válásról, mert valamilyen oknál fogva rengeteg ős-butaság rögződött a férfiak fejébe ezzel kapcsolatban.

Ezeket szeretném felsorolni és cáfolni:


1. „A gyerek eleinte csak eszik-alszik, nincs vele sok gond.” Baromság. Nem eszik és nem alszik. Legalábbis nem úgy és nem annyit, amennyit mi szeretnénk. Ezen kívül ráadásul rohadtul kommunikatív kis lény és azonnal sokkal többet ért a Világból mint gondoljuk. Rengeteg törődést igényel és EMBERként kell kezelni. Kicsike, de emberke.
2. „Én úgy sem tudok mit kezdeni vele, a nőknek ez a dolga és képességük is van hozzá, ami nekem nincs.” Baromság. Nem is kicsi. Egy apa nagyon sok mindent meg tud tenni a felesége helyett. Igen, sajnálatos módon etetni nem tud, de ezen kívül gyakorlatilag mindent. A nők képességiről pedig annyit, hogy ők megtesznek valamit, mert muszáj. Ez egyáltalán nem jelenti, azt, hogy biztosan tudják, hogy jót és jól tesznek! Annyit jelent csupán, hogy a kis emberke csak rájuk számíthat ezért ők nem menekülhetnek el, nem takarózhatnak hülyeségekkel, mint Te. Már miért ne tudnál kezdeni vele bármit? Mindketten most tanuljátok a szülőséget és a párodnak sem könnyebb, mint Neked.

3. „Én még pelenkát sem tudok cserélni, de azért nagyon szeretem a feleségem és a gyerekemet is.” Mi az, hogy nem tudsz? Szerinted a feleséged így született, hogy tudott? Ne viccelj. Meg kell tanulni. Mindenféle gyakorlati tevékenységre büszke férfiak, akik akár egy olyan bonyolult szerkezetet is megszerelnek, mint egy autómotor nem igaz, hogy nem tudnak egy ilyen pofonegyszerű feladatot elvégezni. Sokszor elrontom én is? Hát persze. Kifolyik a tartalom? Hát persze. De nem igaz, hogy nem tudom megcsinálni. Csak legfeljebb nem akarom. De ezzel a páromra nyomok egy olyan feladatot, amit a kisujjamból kirázhatnék, és ez minden, de nem szeretet.
4. „Én keresem a pénzt, ő csak otthon van, de neki ez úgyis öröm. Ne akarja, hogy 8 óra munka után én még otthon is melózzak.” Na ez a legeslegnagyobb marhaság és bizony a leggyakoribb is. Persze Te keresed a pénzt. Ez a dolgod haver. Hidd el, keresné szívesen ő is, de ott nem tartunk, hogy a 0-24-es szolgálataiért megfelelő bért kapjon anyaként. Neki ez öröm? Mi van Veled? Neki éppen akkora öröm, mint Neked. És éppen akkora kínlódás is időnként. Ellentétben Veled ő nem ehet-ihat bármikor, sőt időnként kb. egész nap egyáltalán. Egész nap lehányt ruhában lófrál. Persze, hogy öröm a baba, de nem nagyobb öröm otthon lenni vele, mint ha Neked kéne. Csak próbáld ki, mondjuk csak egy délelőttön keresztül amikor NEM alszik a gyerek és Neked mellette kéne mindent megoldanod. Hidd el, elsírnád magad. Ja és Te 8 óra után nem akarsz tovább melózni? Tényleg? És mit szólsz egy olyan munkához, amiben nincs szabadság, folyamatos az ügyelet, akkor keltenek fel éjjel is, amikor akarnak és MINDEN a Te felelősséged? Mert a párod ezt teszi, ha Te nem veszed le a válláról a terhet amikor hazaérsz.
5. „Megérdemlek egy kis pihenést, nehogy már pár sört ne ihassak meg/nehogy már ne sportolhassak/nehogy már ne nézhessek meg egy filmet” Pedig nem. Teljesen unfair, hogy míg ő a szoptatás miatt kb. el sem mozdulhat a baba mellől, Te vidáman sörözgetsz a haverokkal. Ja hogy ő is barátnőzik? Az nem ugyanaz. Ha a párod egyszer ott tud Téged hagyni a gyerekkel legalább egy fél napot, és igazán kikapcsolódik AZT CSINÁL AMIT AKAR (ha masszázs azt, ha sport azt, ha koktélozás azt), na akkor megengedheted magadnak, hogy újra focizz, sörözz, filmezz. De ez az egész a kettőtök ügye, az egyensúly fenntartása a Te feladatod.

Sorolhatnám tovább , de nem teszem. Annyit mondok Férfitársam: na ilyenkor kell Férfinek lenni. Nem akkor amikor nagy hangon handabandázni kell, mert az nem nagy szám. Ez a valami. Csöndben visszavonulni, nem picsogni, hanem igenis beleállni keményen a gyerekvállalásba. ÉS elfogadni, hogy a párodnak a baba az első. Neked pedig mindig a párod legyen az első. Hidd el, bármennyi plusz feladatot vállalsz ő még akkor is sokkal leterheltebb. Nehéz, de nemes feladat, hogy most megmutasd, hogy mennyit érsz. Hidd el, a párodnak nehezebb a sorsa az ő szerepei sokkal súlyosabbak, az ő keresztje nehéz igazán. Te „csak” segíteni tudsz, de segítened KELL. Nincs mese. Sokan hülyének fognak nézni és nem értik. Néha Te magad sem fogod érteni, mert a viszonzásra alig van erő, de hosszú távon ez a valami.
„Itt a nagy alkalom, hogy Faramir, Gondor kapitánya megmutassa, milyen ember!”
Hajrá légy Te is kivétel, mert megéri!

Ezek is érdekelhetnek